Egyedülálló hidrogénnel hajtott multifunkcionális járművet fejlesztett ki a kecskeméti Neumann János Egyetem Innovatív Járművek és Anyagok Tanszéke.
A Neumann H2 névre keresztelt járművet egyedüli magyar innovációként az ENSZ 2023-as Globális Klímacsúcsán, a COP28 konferencián mutatták be az Egyesült Arab Emirátusokban. Az esemény fókuszában a “ROAD TO ZERO” kampány áll, amelynek célja, hogy a globális felmelegedést megfékező megújuló energiaforrások alkalmazására a mobilitásban és az energiaszektorban is elsőszámú megoldásként tekintsenek a tagállamok.
Az alternatív energiaforrások, mint az elektromos, szolár vagy hidrogén meghajtás bevezetése a mobilitásban a kampány célkitűzéseinek alapkövei, ugyanakkor elterjedésük a felhasználók és az általános közvélekedés meggyőzése nélkül a kívántnál lassabban halad. Az ismeretterjesztésre és a technológia népszerűsítésére kiváló alkalom az óriási érdeklődést kiváltó COP28, ahol a tagállamok államfői, vezetői és a legnagyobb multinacionális vállalatok képviselői is jelen vannak, sőt felvázolják terveiket egy zöldebb jövőért.
Az autóipar innovációit illetően eddig főként az elektromos autók használata uralja a médiát. A leendő felhasználók azonban a töltési időt, a nagyméretű akkumulátorokat és a töltőhálózat kiépítését hozzák fel ellenérvként az elektromos térhódítás esetében. A hidrogén hajtás ezen területekre kínál megoldást a jövő közlekedésében.
A hidrogén az egyik leghatékonyabb, legtisztább tüzelőanyag. Előállítása víz bontásával, napelem segítségével zöld formában megoldható, továbbá a kőolajból előállított energiaforrásokhoz képest minimális környezetterheléssel jár.
A napenergiával és hidrogénnel működő többfunkciós prototípus jármű a Neumann H2 minden részét az egyetem kollégái fejlesztették és állították össze. Az akkumulátor, a hidrogénhajtás, a jármű vázszerkezetének és kompozit elemeinek kialakítása egyaránt a Neumann János Egyetem munkája. A hatótáv hidrogénnel 150 km, majd akkumulátorról további 100 km. A töltést szabványos portokon, autóipari szabvány szerint valósították meg. A jármű csúcsteljesítménye 12 kW, maximális sebessége 60 km/óra. Alkalmazása zéró károsanyag kibocsátása miatt városi csomagszállításban és gyárterületeken belüli zöld anyagmozgatásban képzelhető el leginkább.
A formatervezés a kecskeméti egyetem mérnök csapatának iránymutatása mellett készült a szintén magyarországi Moholy Nagy Művészeti Egyetem a MOME hallgatói és oktatói által.
A Neumann H2 prototípus járműfejlesztése Dr. Kun Krisztián, a Járműtechnológia Kutatócsoport vezetőjének irányítása mellett zajlott.
A magyarországi kutatók célja az innováció bemutatásán túl a hidrogénnel kapcsolatos téves ismeretek cáfolása is. Dr. Kun Krisztián a Járműtechnológiai Kutatócsoport vezetője hangsúlyozta, hogy a korszerű járműipari szintű biztonságtechnika mellett a hidrogén egyáltalán nem jelent nagyobb kockázatot, mint a benzin- vagy dízel üzemű autóink. A jármű hajtása hidrogénből egy tüzelőanyag-cella segítségével elektromos áramot állít elő. Innentől a rendszer egy már ismert elektromos autóval megegyezik, ugyanakkor jóval kisebb kapacitású akkumulátort használ. Melléktermékként csak hő és víz keletkezik és ami lényeges, hogy a folyamat a hiedelmekkel ellentétben nem robbanásveszélyes. A Neumann H2 esetében ráadásul a szükséges töltést nem csak a hidrogénből előállított forrásból nyerjük! A felépítményének oldalai napelemek, amelyek segítségével szintén tölthető az akkumulátor. Így a Neumann János Egyetem innovációja esetén a hidrogén-elektromos-solar hármasból együttesen nyerhető energia.
A Neumann János Egyetem kutatóinak célja volt továbbá, hogy a hidrogén- és elektromos meghajtású járművekkel kapcsolatos alkalmazott kutatásokat támogassák egy prototípus létrehozásával. A mintaoltalmi- és szabadalmi lehetőségeken túl elsődleges szempont volt, hogy a közvéleményben is elfogadottá tegyék a hidrogénalapú járműveket és a hallgatókat az egyetemi tanórákon gyakorlati példán keresztül vezethessék be a jövő közlekedésének egyik eszközébe.
A MOME több csoportja is részt vett a fejlesztésben
Az innovatív jármű műszaki fejlesztéséért a Neumann János Egyetem Járműtechnológiai Kutatócsoportja felelt, míg a formaterv és a user interface a MOME Mobility Design Lab szakembereinek keze alól került ki. A MOME részéről a projektet Ruppert Dániel oktató vezette, a fejlesztésben részt vett Húnfalvi András a MOME smart mobility specializációjának oktatója, valamint a Mobility Design Lab végzős tervező hallgatói: Kiss Botond Levente, Treffler Máté, és Elek Bálint is.
Az együttműködés keretében a MOME Mobility Lab feladata volt a jármű formatervezése, illetve a jármű vizuális identitásának megalkotása. A csapat célja volt, hogy az autó koncepcióban szereplő innovatív technikát különleges megjelenéssel ruházza fel, a jármű formai kialakításánál a célszerűséget és a modern megjelenést tartották szem előtt, egy olyan formavilágot hoztak létre, amely a jövőbemutató technológiákat emberközeli módon integrálja.
A magyarországi egyetemek közül kizárólag a MOME és a Neumann János Egyetem képviselte országunkat az ENSZ Dubajban rendezett klímacsúcsán. A COP28 klímacsúcson, a Neumann János Egyetem standjánál, a jármű bemutatásán részt vett Novák Katalin köztársasági elnök, Böszörményi-Nagy Gergely, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Csizmadia Norbert, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Szemerey Szabolcs a Neumann János Egyetemért Alapítvány stratégiai igazgatója és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért alapítvány kurátora és Kun Krisztián, NJE Járműtechnológiai Kutatócsoport vezető.
A MOME és a Neumann János Egyetem korábban már dolgozott közös projekten: a SUPERMOTO motorkerékpár Abu Dhabiban mutatkozott be nagy sikerrel.