2024. június 25. kedd

Bemutatjuk a BMW-s dízelpápát: dr. Anisits Ferenc pályafutása

Megosztás

„Ha az előttem haladó nyomában járok, sohasem tudom megelőzni.“ Így szól dr. Anisits Ferenc egyik híressé vált idézete, amely meghatározta a szakmai körökben dízelpápaként emlegetett kiváló magyar mérnök pályafutását.

Anisits Ferenc fél évvel a második világháború kitörése előtt született Szolnokon, első gyerekkori éveit óvóhelyeken töltötte. Alap és középfokú tanulmányait szülővárosában, majd Miskolcon és Budapesten folytatta, ahol a Vörösmarty Mihály Gimnáziumban kitűnőre érettségizett. A dízelmotorokkal már ekkoriban kapcsolatba került, továbbtanulásának finanszírozása érdekében egy autójavító műhelyben vállalt munkát, ahol petróleumban tisztította meg, majd szerelte össze a teherautó-motorok alkatrészeit.

A budapesti Műszaki Egyetemen, 23 évesen mezőgazdasági gépészmérnök diplomát szerzett, majd Szolnokon épületgépészként kezdett dolgozni. A pályafutása elején álló szakember életébe durván beleszólt a politika. Még 1957-ben, tiltott határátlépésért rövid időre letartóztatták, később megbízhatatlanként addig zaklatták, mígnem 26 évesen kivándorolt Nyugat-Németországba. Augsburgban, nyelvtudás nélkül, szakmai önképzésre támaszkodva állt helyt.

Fotó: BMW Group

Az augsburgi MAN haszonjármű-gyárban talált munkát, itt a hajómotorok fejlesztésével foglalkozó tudományos részlegben Rudolf Diesel egykori kísérleti padján dolgozott. Hétvégéin a müncheni Technisches Museum könyvtárban a szakirodalmat tanulmányozta, amelynek eredményeként nemcsak a dízeltechnológia részleteiben mélyítette el ismereteit, hanem néhány hónap alatt a német nyelvet is tökéletesen elsajátította. Anisits annak a mérnöknemzedéknek egyik első képviselője, akik aktívan használták a számítástechnikát. 1967-ben az MAN kutatónapokon előadást tartott ebben a témakörben, és megjelentek az első számítógépes szimulációkat tartalmazó cikkei is. Célja a költséges és időt rabló kísérletek helyettesítése volt a motor teljesítményének, hatásfokának, mechanikai és termikus terhelésének meghatározására, a dízelmotorok körfolymatának számításával. Ehhez azonban még hiányzott az égéslefolyás ismerete. A témában folytatott kutatásainak eredményeként felállított matematikai összefüggéseket a német Belsőégésű Motorok Kutatási Egyesülete is átvette, egyenleteit az egységesített körfolyamatba integrálták.

1973-ban a braunschweigi műszaki egyetemen kitűnő minősítéssel doktori címet szerzett. „A német Dr.- Ing. tudományos fokozat nem csupán a mérnök tudományos munkára való alkalmasságnak, hanem az ipari-hasznossági és alkalmazási célzatú gondolkodásának bizonyítványa is. E kapcsolatmodell az elmélet és a gyakorlat között a német innovációs stratégia sikerének egyik titka” – mondta később Anisits Ferenc.

Fotó: BMW Group

A magyar mérnök ekkor már osztályvezetőként dolgozott az MAN-nél, ám mégis munkahelyet váltott. A svájci Sauer céghez került, ahol FIAT személygépkocsik, teherautók és autóbuszok dízelmotorjainak fejlesztését irányította. Eközben a Zürich műszaki egyetemen részt vett az akkor még kezdetleges közös-nyomócsöves (common rail) befecskendezés technikájának tökéletesítésében is. Pályafutása következő állomásaként a mannheimi MWM társaságnál töltött három évet, ahol Anisits Ferenc kulcsszerepet játszott az ipari és traktormotorok fejlesztésében. A cég brazil leányvállalatának számára kidolgozta a világ első etanol üzemű dízelmotorját. Az MWM-nél végzett munkájáért Karl Benz érdemrenddel tüntették ki.

A szakterületén ekkor már világszinten is kiemelkedő tudásúnak számító magyar mérnököt a BMW gyár fejvadászai keresték meg, Anisits viszont nem tudta, melyik cég megbízásából folytatnak vele tárgyalásokat. A megegyezést követően 1981-ben kinevezték a BMW és a Steyr Daimler Puch kooperációjában alapított cég dízelfejlesztő központjának vezetésére. Pályafutásának legnagyobb kihívása várt rá, mivel a fejlesztés alapjául szolgáló motorról már korán kiderült, hogy nem megfelelő. Emiatt kettős feladat várt rá: rövid idő alatt új dízelmotort kellett kifejleszteni a Forddal kötött szerződés teljesítésére, másrészt kezdő mérnökökből kellett új csapatot kellett felépítenie. Ekkor találkozott először az osztrák „hipocritical cultur”-rel, amit bevezetett a BMW-nél.

Fotó: BMW Group

A csapatával fejlesztett első BMW dízelmotort 1983-ban mutatták be: a 115 lóerő teljesítményű, turbófeltöltésű és örvénykamrás rendszerű, soros hathengeres erőforrás a BMW 524td modellbe került. Két évre rá elkészült a BMW dízelmotorok első atmoszférikus kivitelű változata a BMW 324d modellben, 86 lóerős teljesítménnyel. Anisits vezetésével 1987-re fejezték be a digitális dízel elektronika fejlesztését. Az első dízelmotorok számára kifejlesztett elektronikus motorszabályzás a BMW 524td és a BMW 324td modellekben jelent meg. 1991-ben a soros hathengeres dízelmotorok második generációja jelentette a fejlesztés következő nagyobb lépcsőfokát. 1996-ban pedig már az addig elképzelhetetlen áttörést is elérték: a 7-es BMW-t is kínálták dízelmotorral. Két évvel később a négy- és hathengeres dízelmotorok új generációjába már hengerenként négyszelepes technika, elektronikus szabályzású, változó geometriájú turbó, közvetlen befecskendezés és magasnyomású szivattyú mutatott utat a világnak.

A Dr. Anisits Ferenc által vezetett dízelfejlesztő részleg 2002-ben elnyerte az „Év legjobb BMW csapata“ kitüntetést a cég fő tulajdonosai által alapított Quandt Alapítványtól. Dr. Anisits Ferencet Steyr városa kitüntette a helyi ipar fejlesztésében végzett eredményeiért, Szolnok pedig díszpolgárává avatta. Anisits ugyanakkor az eddigi legnagyobb szakmai kitüntetésének az Ernst Blickle díjat tartja, amit 1995-ben kapott meg, eddig egyedüli magyarként. A kétévente odaítélt díj a kimelkedő tudományos munkáért jár és 100.000 eurós pénzjutalmával az egyik legmagasabb összeget adó egyéni kitüntetés.

A BMW 320d az 1998-as Nordschleife 24h-s versenyen
Fotó: BMW Group

Dr. Anisits Ferenc 1999-ben vonult vissza, jelenleg Ausztriában, Bad Hall-ban él, de ma is figyelemmel követi iparágának fejleményeit. Nyugdíjasként ma is tart előadásokat Európa legnevesebb egyetemein, csúcsmenedzserek kérik véleményét, az osztrák, illetve német állam tanácsadó-testületeibe is meghívják. Anisits nem csak sikeres mérnök, hanem intellektuális gondolkodó is, példaképe Bólyai János.

A belsőégésű motorok fejlesztése terén elért kimagasló szakmai munkásságát a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége 2003-ban Innovációs Díjjal, a Magyar Mérnökakadémia pedig 2012-ben Botka Imre Díjjal ismerte el. 2014-ben Magyar Érdemrend Tisztikereszt kitüntetésben részesült „A dízelmotorok fejlesztésében elért világszínvonalú eredményei elismeréséért, a magyar mérnöki teljesítmények kimagasló nemzetközi képviseletéért, valamint az 1956-os forradalomban való aktív részvételéért.” 2023-ban Novák Katalin köztársasági elnök a kimagasló magyar mérnöki teljesítmény egyik legjelesebb képviselőjeként, a dízelmotorok fejlesztésében elért világszínvonalú eredményei, innovatív és sikeres mérnöki munkája elismeréseként Széchenyi-díjat adományozott dr. Anisits Ferencnek.

Még több cikk

További témáink